2011. június 15., szerda

Hungary

5. század
A magyar törzsek elhagyták az Ural vidékét és átkeltek Volgán és a Kaszpi tengeren. Több száz éves vándorlás után elérték a Kárpát Medencét.
896
Árpád vezér vezetése alatt a magyar törzsek letelepedtek a Kárpát Medencében.
997-1038
Az árpádházi dinasztiából származó István király uralkodott az országban.
1000
Istvánt kereszténnyé koronázták és halála után szentté avatták.
1055
Megépül a Tihanyi apátság, melynek alapító levelét a Balaton északi partján írták, és amely a legrégebbi magyar nyelven fennmaradt írásos emlék.
1241
A mongol tatárok megszállták, és szinte teljesen elpusztították az országot. Az egy éves jelenlétük egy teljes századra állította meg a fejlődést. A magyarországi hadviselés után a tatárok nem folytatták útjukat nyugatra, kivonultak Európából.
1458-1490
Mátyás király uralkodása idején a királyi székhelyek, Buda és Visegrád, az európai kulturális élet központjává váltak.
1526
A török csapatok bevonultak Magyarországra és Mohácsnál döntő csapást mértek az ország déli részét védő magyar seregekre. Ezt 150 év török megszállás követte.
1541
A törökök elfoglalták Budát, melynek következtében Magyarország három részre szakadt. A Habsburgok Magyarország nyugati részét kormányozták, a törökök a középső részt uralták, míg a dél-keleti erdélyi fejedelemség megmaradt magyarnak.
1686
A magyar csapatok visszafoglalták Budát.
1703-1711
Kitört a II. Rákóczi Ferenc, Erdély fejedelme, által vezetett szabadságharc a Habsburg uralom ellen. A lázadók több ütközetben is legyőzték a császári seregeket, de mivel a beígért francia segítség nem érkezett meg, a szabadságharc megbukott.
A XIX. század első fele
Nemzeti reform mozgalom indult az ország politikai és gazdasági átformálására és a magyar nyelv és kultúra támogatására. Ebben az időben született meg a Nemzeti Himnusz. Megalakult a Magyar Tudományos Akadémia. Megkezdődött a Lánchíd építése, melynek kezdeményezője Gróf Széchenyi István, a reform kor egyik legjelentősebb alakja volt.
1848-1849
Lázadás tört ki Pesten, amely az egész országra kiterjedt. A Habsburg uralkodót megfosztották trónjától, miután a magyar seregek több jelentős csatát is megnyertek. Kossuth Lajost megválasztották kormányzóvá. Európa leghosszabb nemzeti lázadását csak 1849 nyarán sikerült a Habsburgoknak elnyomni, az orosz seregek segítségével.
1867
Megszülettet a Kiegyezés a magyarok és a Habsburgok között. Megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia Bécs és Pest-Buda központokkal. Látványos ipari fejlődés indult meg Magyarországon.
1873
Pest, Buda és Óbuda egyesült, Budapest Magyarország fővárosa egy európai metropolisszá vált. Számos műemlék épült ebben az időben: Operaház, Nemzeti galéria, Parlament, földalatti.
1918
Németország szövetségeseivel, az Osztrák-Magyar Monarchiával együtt, elvesztette a második világháborút. A Monarchia felbomlott.
1920
A Trianoni békeszerződés lecsökkentette Magyarország területét kétharmadával, míg lakosságát egyharmadával. Azóta számos magyar kisebbség él a szomszédos országokban.
1938-1940
Németország Münchenben és Bécsben egyezményeket ért el, melynek következtében Szlovákia déli részét és Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz.
1944
A náci csapatok elfoglalták Magyarországot a második világháború alatt Magyarország nagy veszteségeket szenvedett a szovjet fronton. A háború végén a fasiszták átvették az ország kormányzását.
1945
A szovjet csapatok először felszabadították, majd elfoglalták Magyarországot. A gyorsan megtartott választásokon a kommunisták a szavazatoknak mindössze 17 százalékát kapták meg.
1947
Az utolsó, nagyjából szabad választásokat a kommunista diktatúra éveivel követte: kivégzések, kitelepítések, bebörtönzések, zaklatás, erőltetett ipari fejlődés, az életszínvonal csökkenése és a sztálini diktatúra.
1956
Forradalom a Sztálinizmus ellen, melyet a szovjet csapatok levertek. Kádár János került hatalomra és demokratikus szocializmust ígért. Mindeközben azonban megkezdődött a megtorlás. 


Dobostorta

 Hozzávalók:

  • 16 szelethez:
  • a tésztához:
  • 6 tojás
  • 3 dkg Rama
  • 12 dkg porcukor
  • 12 dkg liszt
  •  
  • a krémhez:
  •  
  • 6 tojás
  • 15 dkg porcukor
  • 10 dkg reszelt étcsokoládé
  • 20 dkg Rama
  • 2 tasak vaníliás cukor
  •  
  • a mázhoz:
  •  
  • 1 kávéskanál Rama
  • 15 dkg kristálycukor
  • néhány csepp citrom
  • vaj a kés kenéséhez

Elkészítés:

1. A tésztához a tojásokat szétválasztjuk, a vajat/margarint felolvasztjuk, hagyjuk langyosra hűlni. Sütőpapírból kivágunk 6 db 26 cm átmérőjű korongot, tepsikre fektetjük őket. A sütőt előmelegítjük 220 Celsius-fokra (gázsütő: 3. fokozat).

2. A tésztához a tojásfehérjéket kemény habbá verjük. A tojássárgákat habosra keverjük a porcukorral, apránként, felváltva hozzáadjuk a lisztet és a tojáshabot, végül a vajat.

3. Arányosan elosztva a papírkorongok tetejére
simítjuk a masszát, és a forró sütőben, amilyen gyors egymásutánban csak tudjuk, világosra sütjük. Azonnal kivesszük a tepsiből, egyenként a tetejükre helyezünk egy 24 cm átmérőjű tortakarikát, és körbevágjuk a szegélyüket, hogy azonos nagyságú lapokat kapjunk. Hagyjuk kihűlni.

4. A krémhez a tojásokat simára keverjük a porcukorral és a csokoládéval, meleg vízfürdőbe állítva, folyamatosan keverve besűrítjük, kihűtjük. A vajat/margarint habosra keverjük a vaníliás cukorral, kanalanként hozzákeverjük a kihűlt krémet.

5. A legszebb lapot félretesszük, a többit megkenjük a krémmel, egymásra illesztjük, kissé le is nyomjuk őket. Vékonyan bevonjuk a krémmel a torta oldalát is, és a hűtőszekrényben hagyjuk megdermedni (3 óra).

6. A mázhoz egy lábaskában felolvasztjuk a vajat/margarint, hozzáadjuk a cukrot és a citromlét, aranysárgára pirítjuk, vajjal megkent széles pengéjű késsel a félretett lapra simítjuk (gyorsan kell dolgozni, mert hamar dermed!). Még melegen, minden vágás előtt vajjal átkent késsel 16 szeletre vágjuk. Tálaláskor egyenként a torta tetejére illesztjük a karamell-lapokat, és azok mentén szeleteljük fel a tortát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése